A Rosengart nevével ellentétben nem francia, annak ellenére, hogy Lucien Rosengart volt a csocsó egyik feltalálója. Egy biztos, a nevéhez fűződnek mindenféle védjegyek, amelyek összeköthetők csocsóasztalokkal. Ezzel szemben a Rosengart asztalgyártó cseh és szlovák gyökerekre vezethető vissza, és kizárólag a két szláv nép lakta országban, Szlovákiában és Csehországban használják versenyzésre. Az asztal különlegessége, hogy gyakorlatilag használt példányokat nem lehet venni, ugyanis ilyeneket senki nem ad el. Vagy ha igen, azt fényévenként egyszer, a cég sokkal inkább az új asztalok el- és bérbeadásában érdekelt.
Bár alapvetően nem szoktunk „szlovák vagy cseh” típusú asztalként hivatkozni rá, modelljeik igazából sem a német, sem az olasz, sem az amerikai típusú sportszerek közé nem sorolhatók be, leginkább egy fajta hibridként kell rájuk tekinteni. Az asztalokat Csehországban gyártják, a labdákat Németországban, vagyis csak a fejlesztés és egyes alkatrészek tervezése – figurák, a pályafelület, a labdák és még néhány egyéb részlet – zajlik Szlovákiában, így tulajdonképpen ismert alapanyagokból építkeznek, de azért sikerült a stílusba egy kis amerikai életérzést is becsempészni. Ezért is lehet a Leonhart, a Tornado és a Garlando játékosoknak ismerős rajta a játékélmény, és viszonylag gyorsan képesek adaptálódni az asztaltípushoz. Nem mellesleg a Rosengart a szlovák – a FUS – és a cseh – ROOTS, korábban CFO – asztalifoci szövetség hivatalos asztala, illetve a nemzetközi szövetség, az ITSF által is elismert – angolul recognized, vagyis lehet Pro Tourt és Master Series versenyeket rendezni rajta – asztalról van szó.
A Rosengart termékpalettája
Ezen a részen relatív gyorsan túl fogok lendülni, ugyanis összesen kétféle Rosengart asztal van: A Home és a Tournament. Az előbbi a Garlando Familiához hasonlít, a belseje megegyezik a Tournamenttel – pályaelemek, bábuk, játékfelület, rudazat -, viszont a tokozás teljesen más, sokkal könnyebb az asztal, és elég rossz az egyensúlya is. Amitől meg csak simán hülyét lehet kapni, az a labdakivevő nyílás, ami az asztal végére került, ezért minden lelőtt labda után ki kell állni az asztaltól, elsétálni a végére és kikotorni azt. Különösen izgalmas, ha több tucat labdával gyakoroltok, mint ahogy én is, mert akkor lehet kitúrni a bogyókat az asztal mellett térdelve. Nem tolhatjátok közel a falhoz sem a Home-ot, mert akkor meg nem lehet hozzáférni a kiadónyíláshoz. Ráadásul még drága is, 1290 EUR-t kérnek érte, adók nélkül.
Rosengart Home és Tournament
Forrás: Rosengart.sk
A Tournamentről a következő bekezdésben lesz szó, annyit érdemes róla tudni, hogy van belőlük egy pénzvizsgálós verzió, amit szórakozóhelyekre telepítenek ki, és lényegében megegyezik a sima Tournamenttel.
A Rosengart Tournament csocsóasztal
A Tournament az az asztal, amivel szerintem a Rosengart palettájáról egyáltalán foglalkozni érdemes. Ez egy teljesértékű versenyasztal, ami, ahogyan már korábban is említettem, más asztalok ötvözete. A bábuk leginkább a Tornado bábuira hasonlítanak, vagyis lehet velük remek kombópasszokat és egyenes lőtt passzokat is kivitelezni, de a Tornadóval ellentétben van egy ék alakú rész a bábu lábának végén, ami miatt brusholni is jól lehet velük. Maga a pálya egy fajta kevert németes/olaszos megoldás, vagyis oldalt nincs rámpa, így el lehet falas lövéseket is ereszteni, a sarokban viszont van, és nem a pályaelemet hajlítják meg, mint egy Leonhart vagy egy Ullrich Sport esetében. A labda nagyon hasonló a Leonhart sajátjáthoz, viszonylag nehéz, de pattog, emiatt elég sokszor kirepül az asztalból.
A rudazat roppanásálló, a bábukat nem ráöntik, hanem a P4P-hez hasonlóan stifttel ütik rá a rúdra, így ha valami törik, akkor cserélhető az elem. A bábukban nincs ellensúly, így fel kell őket fordítani, nem lehet vízszintesen elforgatni a rudakat, mert azok „lefittyednek”. Az asztaltest különlegessége, hogy „csónak” alakú, vagyis a hosszabbik oldala alacsonyabb, mint a rövidebb oldal, ugyanis ide kerültek a beépített neon világítótestek. Ez abból a szempontból előnyös, hogy az árban már benne van a lámpa, nem kell külön megvásárolni egyet és a kameraképbe sem takar be semmi, ha esetleg rögzíteni akarjátok a meccseiket. Másrészt viszont a magas oldalfal miatt sokszor nem lehet látni, mi történik a pályán, ami külső szemlélőként zavaró, de nyilván nem számít azoknak, akik játszanak rajta. Érdekesség még, hogy van a Tournamentnek több generációja. A régieken csak egy eredményjelző van 10 bogyóval, az újakon pedig már szett és időkérés jelző is. Az eredményjelző stílusosan a www.rosengart.sk webcímet adja ki.
A pálya felülete homokfúvott üveg, amin eléggé tapad a labda, ez azt jelenti, hogy szinte minden lövés viszonylag könnyedén kivitelezhető rajta. A gumibakja nagyon rövid, emiatt elég könnyű falpasszt adni, míg a bábu lába eléggé „kanál”, így remek lőtt passzokat lehet kivitelezni vele.
A Rosengart Tournament csocsóasztal előnyei
Kezdjük a jóval, azok a játékosok, akik játszottak már León, P4P-n vagy Garlandón, azoknak viszonylag könnyű lesz az adaptáció, egyszerűen azért, mert olyan, mintha azoknak az alkatrészeiből lenne összelegózva az asztal. Ez nem véletlen, a gyártás is külföldön zajlik, szóval ismerősek lesznek az elemek. A játékstílus lehet gyors, lőtt passzos, amerikai jellegű, és lehet brusholós európai, vagyis viszonylag jól át lehet állni korábbi csocsós tapasztalattal Rosengartra.
Valójában mindenféle lövés jól kivitelezhető rajta, elég jellemző a húzás és a falas, de pint és snake-et is kiválóan lehet a bábukkal lőni, mint ahogy bepasszokat is. A beépített lámpa egész jó, és mivel neonos, ezért valószínűleg időtálló megoldásról van szó. Mérget azért nem vennék rá, mert igazából nincs ezekkel hosszabbtávú tapasztalat, hiszen jelenleg egyetlen darabról tudok Magyarországon, az is csak pár hónapos. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ez az asztal része, vagyis benne van az árban, így nagyjából 150-200 EUR-t megspóroltok más asztalokhoz képest. Az asztal tömege nem rossz, egy kicsit lehetne nehezebb, de elég stabil, kb. mint a Leonhartok. Mivel a lábak a sarkokba kerültek és fémből készültek, ezért nem nagyon mozdulnak el, ezt is 4 csavar tartja, jó merevek, az asztal ezen részébe nem tudok belekötni.
Ilyen egy Rosengart verseny döntője.
A labdáról érdemes még kicsit beszélni, mert gyakorlatilag egy átcímkézett Leonhartnak érződik. Elég jól tapad, jó a tömege is, viszonylag gömb, egyértelműen a jobbak közül való. Mondjuk ez nem akkora érdem a csutka szar Garlando és a pehelykönnyű tojás P4P labdák között. A kapufa itt is fém, mint a versenyen használt, új verziójú Ullrich Sport asztalok esetében, de vékonyabb „spiáter” anyagból van. Legalább nem műanyag, így jó eséllyel nem megy majd szét. A gumibakok vékonyak és nagyon csendesek, így ha valaki társasházba akar ilyet, annak ez ideális, de a kapubelsőt béleljétek ki valamivel, mert az minden, csak nem halk.
A Rosengart Tournament csocsóasztal hátrányai
Kezdem a fekete levessel, a minőséggel. Sajnos ez eléggé szór, illetve a Tournamentből legalább 3 különböző verziót láttam egy versenyen belül is. A legérzékletesebb példa erre az, hogy van olyan asztal, ahol a hátsó sor és a fal között átesik a labda, míg másik asztalon meg nem. Fun fact, hogy egyes asztaloknál be lehet úgy is ejteni kétlabdás versenyszámban a bogyót, hogy felrakjátok a műanyag bakra a labdát, kitoljátok a labda alól és így egyben játékba is hozzátok azt.
Szintén nem tetszett, hogy mivel a bábuk fejében nincsen ellensúly, nem lehet vízszintesen felfordítani őket, csak úgy, hogy fejjel lefele állnak. Ez önmagában nem lenne baj, ha nem pattogna iszonyatosan a labda. Például kapusharc versenyszámban többször fejbelőttük a saját figuráinkat, így kénytelenek voltunk a sorokat egymással szemben felgumizni. A játékszer brutálisan pattog, ha a kapufára rárúgtam egy csuklós lövést, többször a pálya felett berepült a saját kapumba a bogyó. A kapus soron a játékosok nem tudnak körbefordulni, cserébe nem is tud bepattanni a kapu felett a labda, mint a Leonhartokon.
Az asztal általam legjobban utált része azonban a fogantyú. Egy vastag, keményfából készült sokszöget képzeljetek el, ami nemcsak vágja a tenyeret, de csúszik is mint a jég. Grip nélkül gyakorlatilag játszhatatlan, ha pin alapú lövést használtok. A figurákat és a fogantyút is stift rögzíti, vagyis minden szereléshez kiütőszerszámra lesz szükségetek, ráadásul a bábuk elég könnyen törnek, és nemcsak nyaknál, hanem szét tudnak hasadni oldalirányban is. Versenyen láttam, ahogy egyszerűen kettérepedt a bábu egy lövés után. Ez egyébként abban az értelemben nagyobb baj, mint a P4P-nél, hogy míg ott a bábu feje hajlamos leesni az ellensúly miatt és továbbra is lehet vele pl. lőni, addig a Rosengart esetében egyszerűen lefordul a rúdról a bábu. Érdemes bespájzolni belőlük, ahogyan stiftből is.
Az Rosengart Tournament kiegészítői
Még a hivatalos oldalon sincsenek az asztalhoz kiegészítők, viszont ha egy Home Tablet vesztek, arra mindenképpen kell egy lámpát vennetek. Univerzális lámpából például a KickerLight 4ALL az, amit rá tudtok szerelni.
A Rosengart Tournament csocsóasztal hazánkban
Itthon gyakorlatilag nincsenek ilyen asztalok, leszámítva a MultiTable klubbot, ahol 2023 október közepe óta már Rosengarton is játszhattok, így végre a nagyközönség számára is elérhető a sportszer. Évente legalább 3 nagy verseny van Pozsonyban, illetve Trnava-ban, mindkét helyszín kétórányi autóútra van Budapesttől. Pozsonyban van a Foosbar is, ahol többféle asztalon, többek között Rosengartokon is játszhattok. Évente 2-3 nemzetközi versenyt rendeznek a cseh fővárosban, Prágában is.
Összegzés
Biztosan nem választanám első asztalomnak a Rosengartot, ha versenyezni akarnék, mert szerintem a Leonhartok és az Ullrich Sportok magasabb minőséget képviselnek. Második asztalnak viszont igen, valamelyik német után, főleg azért, mert sok, színvonalas, többnapos verseny van pár órányi távon belül, amire érdemes kimenni. Jó alaptechnikával könnyen lehet adaptálódni Szlovákia nemzeti büszkeségéhez is.
