A csocsós tévhitek, avagy mit szabad és mit nem egy kétrészes cikksorozat, ami igyekszik leszámolni a sportot övező, közkeletű tévhitekkel, illetve a rosszul használt szabályokkal. Ez a sorozat második része, az elsőt ezen a linken érhetitek el.
Ha nem lőttél gólt, át kell mászni az asztal alatt
Szintén kocsmaszabály, hogyha nulla gólt lőttök egy játék során, akkor át kell mászni az asztal alatt. Ez igazából egy szívatás, nincs ilyen szabály. Sokan azt gondolják, hogy milyen vicces dolog átmászatni az ellenfeleket az asztal alatt a retkes földön, már pedig a szórakozóhelyek padlóján sok minden szokott lenni, csak tisztaság nem. Szóval csak azt mászassátok meg, akivel vagytok olyan viszonyban, hogy nem lesz belőle sértődés vagy harag, de a lényeg az, hogy: mászni nem kötelező!
Ha shittet lőttél, azt le kell kopogni
Kezdjük azzal, hogy mit nevezünk „shit”-nek, vagy magyarosan „sittnek”. Minden olyan gólt vagy passzt, ami véletlenül lesz sikeres, tehát az ellenfél „szerencsés”. Ezt szokták a játékosok lekopogni vagy csak megérinteni az asztal szélét, egyúttal „bocsánatot kérni a szerencséjükért”. Itt is az a lényeg, hogy nincs ilyen szabály, semmi nem kötelez erre.
A shiteket két dolog miatt nem érdemes lekopogni játék közben: egyrészt a saját figyelmedet bontod meg vele, másrészt elárulod az ellenfélnek, hogy például a ferde lövésed nem szándékos volt. Taktikailag az a jobb, ha az ellen ezen gondolkodni kezd, mert az elvonja a figyelmét, és így könnyebb megbontani a védelmét. Ha nagyon bocsánatot akarsz kérni az ellenfeledtől, akkor ezt meccs után még mindig megteheted, de ez nem kötelező.
forrás: Foosball Strategy
Valójában azonban nincs olyan, hogy shit, mindenki jól akar mindent csinálni, de az nem mindig jön össze, főleg, ha egy ellenfél kapál ezerrel a másik oldalon. Ahogyan egy sportpszichológustól hallottam: ha ilyen gólt kaptok, mindig azt kell nézni, hogy mi történt előtte. A játékosok jellemzően a saját frusztrációjukat próbálják meg azzal levezetni, hogy külső körülményekre, a szerencsére, szóval valamilyen olyan dologra hivatkoznak, amire nincsen ráhatásuk, ezzel felmentik magukat a saját hibáik alól. Ezek a szerencsefaktorok ráadásul hosszabb távon – értsd: több száz vagy ezer labda alatt – a játékosok között kiegyenlítik egymást. Szóval a saját játékoddal foglalkozz, ne az ellenfélével, azzal teheted a legtöbbet a győzelemért.
Ha kimegy a labda, az kezd, aki a szettet kezdte
Tévhit, hogyha nyitott asztalon kipattan a labda, az jön, aki a játékot kezdte. Valójában a labdát az hozhatja a hátvédsoráról a játékba, akikre az ellenfél szándékosan rárúgta a labdát, tehát egy tudatos támadó akció futott le, de az, hogy a bábuidról vagy az asztal más részéről pattant ki a labda, az nem számít. Értelemszerűen, ha te a hátvédsorodról szándékosan kirúgod a labdát, akkor az ellenfél jön, szintén a hátvédsoráról. Van továbbá egy speciális versenyszám, a klasszikus páros – classis double -, ahol a labda játékba hozásának a helye mindig a hátvédsor és a kapus közötti terület – kivéve, ha azt egy másik szabály felülbírálja -, középkezdés helyett is, ennek a részletes szabályait angolul az ITSF oldalán találjátok.
Egy kivétel van, itt is a kétlabdás – 2ball – versenyszám szól közbe. Ha az egyik csapat már kapott egy gólt, de a másik labda még játékban van, akkor bárki rúgja ki a labdát, az a csapat jön, aki a gólt kapta és hátrányban van.
Csocsós tévhitek: azokat a szabályokat kell alkalmazni, amik az "adott asztalhoz tartoznak"
Alapvetően az a mérvadó, hogy az adott asztalon az ITSF által elfogadott, standardizált szabályokat alkalmazzák-e, vagy az asztalhoz tartozó – pl. P4P vagy Jupiter – szabályokat. Ezt minden esetben a szervezőség dönti el, de ökölszabályként: az ITSF szabályok felülbírálják az asztalhoz tartozó szabályokat. Tehát ha egy hivatalos ITSF versenyt P4P – más néven Ullrich-Sport – asztalokon rendeznek meg, akkor az ITSF szabályai lesznek mérvadók, kivéve, ha a rendezők mást mondanak.
forrás: Actcounsellingandcbtservices
Ugyanez igaz, ha a verseny multitable, vagyis többféle asztaltípuson kell játszani, ilyen például a belgrádi ITSF verseny. Ilyenkor egységes szabályok szoktak vonatkozni minden asztalra, hogy ne kelljen például szettenként alkalmazni az eltérő regulákat. A legegyszerűbb az, ha megkérdezitek ilyenkor a szervezőket, de a versenykiírás is tartalmaz erre vonatkozó információkat.
Az viszont igaz, hogy a P4P versenyeken alapvetően a P4P szabályok a mérvadók, pl. arany gól van a döntő szettben vagy bármennyiszer a falhoz lehet érni a labdával. Ennél sokkal meredekebb Jupiteren az a szabály, ami lehetővé teszi, hogy helyből is lehessen passzolni középpályáról csatársorra, ahogyan az a lenti Frederic Collignon vs. Rocco Raven meccsen is látszik.
Csocsós tévhitek: a pálya fölött lőtt gól érvénytelen
Alapesteben a zárt asztalokon ilyen lövéseket fizikailag képtelenség kivitelezni. A nyitott asztalon viszont lehet, ilyen trükkök például az aerial vagy az eclipse – amiről annak idején az egyik budapesti egyesület is kapta a nevét -, előbbit a hátfalra rúgott felpattanó labdával lehet kivitelezni, utóbbit pedig egyetlen bábúval az oldalfalra pattintott golyó segítségével. Valószínűleg egyébként az 1981-es „Long Shot” című filmben látottak miatt lettek népszerűek az ilyesmik, de versenyeken szinte sosem lehet ezeket látni.
A hivatalos ITSF szabályzatban van egy ilyen szabály, hogy „Illegal Aerial”, vagyis semmilyen olyan gól nem engedélyezett, ami a pálya felett „direktben” – directly overfly – a kapuba hullik. Nem számít direktnek, ha a labda véletlenül felpattan és így esik be a kapuba a pálya fölött, sőt akkor sem, ha az ellenfél lövése ugyan szándékos, de mondjuk az oldalfalra rúgja a játékszert és az onnan pattan be a kapuba. Életemben egyszer láttam ilyet, P4P versenyen, Bonnban, ott érintette a labda az oldalfal élét és onnan pattant a kapuba, és az szabályos gólnak minősült.
Vagyis a fő szabály az, hogy szándékosan, direktben a kapuba bedobni a pálya fölött a labdát nem lehet.
Csocsós tévhitek: ha véletlenül passzolok hátulról középre álló labdából, az nem szabálytalan
Viszonylag ritka eset, és az alábbi, a szabálykönyvben 23.1-es pontban jelölt szabály képezi az alapját: „A befogott vagy megállított labdának legalább két bábut érintenie kell a középpályán a saját csatársorra való passzolás előtt.”
Mivel ez a szabály csak a középpályáról passzolásra vonatkozik, ezért ezt a 23.3-as pontban az alábbiakkal egészítették ki:”A 23.1 pont ugyanúgy alkalmazandó a kettes rúdról vagy kapusrúdról ugyanazon csapat ötös rúdjához történő passzakor.”
Egy gyakorlati példával illusztrálnám a problémát, ami a valóságban is megtörtént: az ellenfél pin állásban, leszorítva tartja a labdát – tehát az nem mozog -, lőni akar egy falast, de elrontja azt, és így a labda beszorul a saját középpályája és a fal közé, a nélkül, hogy érintené az ellenfél bármelyik sorát. Ez így passznak minősül, még ha nem is volt szándékos cselekedet, mert a játékos lövésnek szánta, vagyis szabálytalan, hiszen ilyen kitételt a szabályzat nem különböztet meg.
A témakörnek van még két alvariánsa, amit érdemes még kitárgyalni. Az egyik, ha álló labdát, például lövést kap el a saját csapattársatok a középpályás sorával. Ez ugyanaz a szabálytalan passz, mint amit a 23.1-es szabálypont is taglal, kivéve, ha az ellenfél a saját sorával belekap, ekkor ugyanis a folyamat megtörik és a mozdulat nem minősül passznak, így nem is szabálytalan megfogni. A másik variáns, amikor a fenti eset középpályán történik, vagyis álló labdát passzol a játékos csatársorra. Ilyenkor hiába kap bele az ellenfél, akkor is szabálytalan passznak minősül a megmozdulás. Ezt azért érdemes tudni, mert ez a szabálymódosítás 2022-ben jelent meg – 4.10 – passing -, régebben nem így volt, hanem a két sorra ugyanaz a szabály vonatkozott.
Ha csocsóasztalt szeretnétek bérelni, bátran keressetek minket a 06-30-239-9896-os telefonszámon, írjatok nekünk emailt, vagy üzenetet Facebook oldalunkon.
