2020-10-02

Nem kisebb kutatásba vágtunk bele, mint megvizsgálni a csocsó, mint sport, élettani hatásait! Nem csak, hogy belevágtunk, de eredményt is elértünk!

Régóta foglalkoztat, hogy valahogy meg tudjuk mutatni: a csocsó nem csak egy szuper hobbi, szabadidős tevékenység, hanem igazi sportértékkel is bír, tehát csocsózni nem csak nagyszerű érzés, de hasznos is!

Ennek érdekében hosszas kutatás után találtunk egy megfelelő partnert, a Fusion Vital-t, akinek megvannak az eszközei és a kutatási háttere ahhoz, hogy ezt a kutatást el tudja kezdeni, meg tudja vizsgálni. A cég nagyon régóta foglalkozik testszenzoros kutatásokkal, egy testen hordható eszköz segítségével meg tudják mutatni, hogy épp mikor és milyen intenzíven edzünk, mozgunk, milyen szinten vagyunk „stresszben” és milyen az alvásminőségünk. Az is kiderül, hogy a testünkre és az idegrendszerünkre milyen hatást gyakorol az adott sport, jelen esetben a csocsó. A Fusion Vital nem kisebb referenciákkal és partnerekkel bír, mint pl.:

  

Előzetes felmérések alapján megbeszéltük, hogy az egyik versenyünkön elvégzünk egy tesztet, így több játékos, köztük én is- nem csak versenyzett, hanem végig hordtunk egy szenzort, ami folyamatosan mérte az egymást követő szívdobbanásaink közt eltelt időt. Itt jöhet a kérdés, hogy miért a szívdobbanások mérése? Bemutatom a technológiát nektek, amivel dolgoztunk illetve azt, hogy mit lehet vele mérni, miért erre a technológiára esett a választás.

 

Pulzusvariancia, a technológia és annak háttere:

Ez a technológia egyének szervezetére ható terhelés és a rekreációs képesség összefüggéseinek kutatásával foglalkozik. A pulzusvariancián alapú elemzések, egyedi és professzionális módon képesek kimutatni és megjeleníteni a szervezetet ért „stresszt”, feltöltődést, fizikai aktivitás és alvásminőséget.

 

Tehát mi is az a pulzusvariancia?

A pulzusvariancia (más néven szívfrekvencia-variabilitás) a szívdobbanásaink változékonyságát jelenti. Vagyis, hogy a szívdobbanásaink között eltelt idő mennyire tér el egymástól. Ez a változékonyság az autonóm idegrendszer szimpatikus, illetve paraszimpatikus ágainak aktivitása függvényében folyamatosan változik és megmutatja azt, hogy a testünk milyen üzemmódban működik éppen. A testünk bármilyen belső- vagy külső inger (stressz) hatására kimozdul az egyensúlyi állapotából (homeostasis) és a túlélésért küzd. Az idegrendszerünk szimpatikus ágának működési célja az energia mobilizálása, ennek érdekében több szervünket, így a szívünket is munkára fogja (= szívműködésünk felgyorsul, pulzusunk növekszik). A „veszély” csak akkor szűnik meg számára, ha visszaállította az egyensúlyi állapotba. Az idegrendszerünk paraszimpatikus ágának működési célja az energia konzerválása (regeneráció), ennek érdekében a legtöbb szervünk működése egy energiatakarékosabb üzemmódra vált (= szívműködésünk lelassul, pulzusunk csökken). Vagyis a pulzusvariancia a szívdobbanásainkon keresztül a testünk alkalmazkodóképességét mutatja meg. Minél egészségesebb a testünk, annál könnyebben alkalmazkodik a változásokhoz. Tartós terhelés alatt a szervezetünk azonban rendszerint egyre lassabban képes alkalmazkodni a külső- vagy belső környezetének változásához.

A pulzusvariancia szintünk alakulásának folyamata tehát elárulja számunkra többek között:

  • mennyire képes a szervezetünk fenntartani a belső egyensúlyát
  • milyen állapotban van az immunrendszerünk
  • van-e energiatartalékunk nem várt, extra stresszhelyzetekre
  • mennyire hatékony a szervezetünk regenerációs képessége
  • mennyire monoton rajtunk a nyomás
  • milyen aktívak a szervezetünkben zajló gyulladási folyamatok
  • hatékonyan működnek-e a regenerációs folyamataink (pl. hogyan alszunk).

A tudatos életmódnak ma már része a rendszeres pulzusvariancia szint követése.

 

Miért hasznos még a pulzusvariancia?

Segít rálátni a szervezetünket érő stresszre (amikor az egymást követő szívdobbanások között eltelt idő lecsökken), a helyreállítási folyamatokat meghatározó regenerációra (amikor az egymást követő szívdobbanások között eltelt idő akár jelentősebb változékonyságot is mutat) illetve az egészség megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges fizikai aktivitásra (amikor a megemelkedett légzésszám mellett az egymást követő szívdobbanások száma lerövidül).

 

Mit is jelent ez a csocsó tekintetében?

Most, hogy már képben vagy az elméleti és gyakorlati hátterével a technológiának, folytatnám is azzal, hogy hogyan és mire is jutottunk a kutatásunk 0.-ik fázisával.

Az eszközöket tehát nem csak a meccsek alatt, hanem fürdés kivételével gyakorlatilag folyamatosan hordtuk, éjszakai is rajtunk volt. Egyáltalán nem volt probléma a viselése, egy nap után már el is felejtettük, hogy rajtunk van és a háttérben folyamatosan “figyeli”, hogy milyen hatások érnek minket. Egy hétig volt nálam illetve a többi versenyzőnél, azaz rajtunk ez a mérőeszköz, hogy ne csak azokat az állapotokat lássuk, amikor csocsózunk, hanem lehessen mivel “összemérni” azaz a normál napjainkhoz képest miben, mennyire más állapotban vagyunk ilyenkor. A mérések végén pedig komplett riportokat kaptunk 7 elemzett napjaink alapján.

Az első tesztek már hoztak eredményt! Az alábbi képen a verseny közben mért állapot látható, ahol a világoskék szín az enyhe fizikai aktivitást, a sötétkék pedig már az intenzív terhelést jelenti, piros színnel pedig a stressz állapotok láthatóak.

Azt sejtettem, meg éreztem is hogy igénybe veszi rendesen az idegrendszerem a verseny szervezésében való részvétel és a versenyzés, de az eszköz segítségével azt is lehet látni, hogy milyen mértékben és mindez milyen hatással van az utána következő regenerációmra.

A folyamatos koncentráció és az intenzív fizikai aktivitás együttesen ugyanis nagyon lemerítette a szervezetemet, az éjszaki alvásminőségem – ezt is mutatja az eszköz – nem volt valami fényes sajnos. Sokat tanultam a saját testem működéséről is, mikor átbeszéltük a Fusion Vital tanácsadójával az eredményeket, többek között arról is, hogy mit és hogyan tudok segíteni ilyen esetekben magamnak, hogy jobb legyen a regenerációm. A sportolóknál az intenzív terhelés után a jó regeneráció a kulcs, ez segít abban, hogy a következő napon ismét minél jobban “bevethető” legyen az ember.

Ezen az ábrán pedig az látható, hogy az intenzív meccsközbeni-állapotban olyan is volt, hogy a tüdőmet úgy megmozgattam, mintha futottam volna közben. Bizonyos meccsek alatt a tüdő kapacításom 60-80% közötti sávban “dolgozott”, ez pedig már edzésnek minősül, nem “csak” mozgásnak.

 

Összegezve:

Tehát ezen folyamatok beazonosításával képet kapsz arról, hogy a szervezeted mikor, meddig, mivel és milyen intenzíven dolgozik. A pulzusvariancia értékeket egy egyedülálló algoritmussal kombinálva egy jól vizualizálható riportot kapunk eredményül, melyből nemcsak a test reakciója, hanem annak intenzitása is jól látszik.

Az első mérések alapján (úgymond a 0. fázis) után már elmondható azon kívül, hogy vannak egyéni különbségek abban, hogy ki hogyan “éli meg” a csocsózást, az biztos, hogy látható, mérhető a fizikai aktivitás hatása, egyértelműen összehasonlítható más sportokkal!!! Az is kiderült, hogy mint minden más sportban, a csocsóban is, a versenyhelyzet extra koncentrálást és testi/idegrendszeri igénybevételt igényel az edzéssel szemben, és látható a csocsózás utáni “lecsengési” hatás is.

Abban maradtunk a Fusion Vitallal, hogy további kutatásokat fogunk végezni az első eredmények tekintetében, ehhez a továbbiakban is keresünk majd résztvevőket, jelezzük majd amint a következő fázis kezdődik!

Remélem érdekesnek találtátok ezt az anyagot és a pozitív eredményeket legalább annyira, mint mi!

 

 


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük