2018-09-03

Sziasztok! Egy könnyedebb olvasmányt osztanék meg veletek, már régóta szerettem volna, ha ez is felkerül az oldalra. A teljesség igénye nélkül egy igen érdekes témát mutatnék be most nektek, ami nem más, mint:

A csocsó története.

Több alternatív teória létezik az asztali foci feltalálásának, és kezdetének idejére és helyszínére. Abban talán megegyezhetünk, hogy a különböző országokban párhuzamosan alakultak és fejlődtek a különböző asztaltípusok és a játék maga. Ugyan minden ország a magáénak szeretné tudni a csocsó gyökereit, az az általánosan elfogadott tény, hogy Nyugat-Európában találták fel, és innen terjedt el ez a mára sporttá vált játék. Nézzünk tehát pár tényt/teóriát/érdekességet:

1.) A futball 1887 körül kezdődött, melyet társasjáték, valamint asztali foci formájába is átültettek. Az első játékváltozatok már a XX. század elején, Nagy-Britanniában megjelentek, mivel egyre nagyobb lett az igény arra, hogy egy otthoni közegben is játszható focit hozzanak létre. Így született meg Edwin Lawrence által egy igen kezdetleges asztal 1913-ban. Később, egy sokkal átfogóbb és játszhatóbb asztalt fejlesztett ki a Tottenham Hotspur labdarúgócsapat lelkes támogatója, Harold Searles Thornton 1922. október 14-én, amit egy évvel később 1923-ban szabadalmaztatott. Nagybátyja, Louis P. Thornton vitte ki az Egyesült Államokba Harold ötletét, melyhez 1927-ben szerezte meg a helyi szabadalmi engedélyeket, azonban Amerikában, ekkor még nem vált népszerűvé a csocsó. Ellenben ez az asztalváltozat csak kisebb eltéréseket mutat a manapság elterjedt, modern asztalokhoz képest.

2.) 1933-ban a chicagói Theron Slosson nevéhez fűződik az első amerikai csocsóasztal, a Slosson Asztal szabadalma. A következő asztalt 1941-ben, majd 1969-ben építették. Ezek mind európai szabványok, sajátokkal módosításokkal. Az első hamisítatlan, teljes mértékben amerikai csocsóasztalt, a Tornado asztalt 1971-ben tervezte és kivitelezte Bob Hayes és Bob Furr. Ezt a tipust használja a az amerikai csocsószövetség napjainkban is.

3.) Paul Bonzini, Párizs mellett, 1927-ben alapította meg a ma is működő Bonzini Kft-t. Bútorokat, konyhaszekrényeket gyártott, majd a szórakoztatóipar felé fordulva 1936-ban legyártotta az első Bonzini csocsóasztalt. Ma a Bonzini Kft. a világ egyik vezető csocsóasztal gyártója. A francia csocsó szövetség hivatalos asztala ma is ez a típus.

4.) Egy belga folyóiratban megjelent cikk azt állítja, hogy a francia mérnök, Lucien Rosengart (1880-1976) a Citroen gyár alkalmazottja volt az, akinek a nevéhez fűződik az első csocsóasztalok egyikének megalkotása. Rosengart azt állította, hogy az 1930-as évek végén, az unokái szórakoztatásáraa találta ki a csocsót. Érdekesség, hogy Szlovákiában mai napig a róla elnevezett asztaltípust használják.

5.) A spanyol polgárháború ideje alatt Alexandre Campos Ramírez (1919-2007), ismertebb nevén Alexandre de Finisterre egy barcelonai kórházban tartózkodott a spanyol polgárháborús sérülései miatt, amikor is úgy döntött, hogy egy játék feltalálásával felélénkíti az unalmas kórházban töltött napokat. Finisterre, aki szenvedélyesen rajongott az asztaliteniszért azt gondolta, hogy ugyanúgy, ahogy a teniszből kialakulhatott az egyik kedvenc sportja, miért ne lehetne az „asztalifoci” is élvezetes. Finisterre a kórházban dolgozó baszk asztaloshoz, Francisco Javier Altunához fordult segítségért ötlete megvalósításához, Altuna minden utasítást követve közös erővel megalkották a csocsót. 1937-ben a csocsó „atyja” szabadalmaztatta találmányát, de állítólag a Franco-rezsim ellen Franciaországba menekülve egy hatalmas viharban minden papírját elvesztette, még a szabadalmi rajzait is. Finisterre csak 1976-ban, a diktatúra megszűnésével tért vissza Spanyolországba, addig pedig bejárta Latin-Amerikát és tökéletesítette találmányát.

6.) A második világháború idején, a Németországban állomásozó amerikai katonák a bázisokon megismerkedhettek a csocsóval, melyet később, az ’50-es évek közepén másodszor is próbáltak elterjeszteni a tengertúlon. Végül, Larry Patterson amerikai üzletembernek sikerült meghonosítani az asztali focit Amerikában, 1962-ben.

Összegezve:

1890-es évekre tehető a csocsóval kapcsolatos szabadalmak megjelenése. Csak találgatni tudunk arról, hogy valójában mi is az igazság, egy biztos, hogy az első szabadalmat az első modern asztalra 1923-ban jegyezték be az Egyesült Királyságban Harold Searles Thorton neve alatt. Innentől kezdve, de főként a ’30-as évektől fogva több országban is beindult a csocsóasztalok gyártása, fejlesztése. A legrégebbi, ma is megtekinthető asztalt 1903-ban készítették Franciaországban, melyet 2000-ben a Német Futball Szövetség alapításának 100 éves jubileuma alkalmából megtekinthetővé tettek a nagyközönség számára. Legutolsó információink szerint Chemnitz-ben, a Német Játékmúzeum állandó kiállításán a csocsóasztal ma is megtalálható.
A II. világháború végéig a csocsót háborús veteránok rehabilitációjának részeként is használták. Annak ellenére, hogy nem ebből a célból találták ki, nagyszerű eredményekkel alkalmazták, főleg a szem-kéz kordináció javítására. Amerikában ma is sok államban szerepet játszik a szociális, szabadidős programok részeként, melyeket állami és szövetségi rehabilitációs szervezetek kínálnak.
A 90-es években, csocsó játékosok külföldi versenyek rendszeres látogatói lettek, kapcsolatok alakultak ki, már létező szövetségek kötöttek együttműködést, aminek következtében 2002-ben hivatalosan is jogerőre emelkedett a csocsó országos szövetségeinek nemzetközi szövetsége: az International Table Soccer Federation (ITSF).
Alapító tagok: Amerikai Egyesült Államok , Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Kína és Olaszország.
Magyarország 2004-ben csatlakozott a szervezethez.
A nemzetközi szövetség keretbe foglalja a szövetségek működését, összehangolja az egyes országok versenyeit, közös szabályrendszert és útmutatást ad, amelynek köszönhetően a sport érettebbé válhat.

A csúcspont:

Zárásképpen pár érdekesség a sport csúcspontjáról, amit minden kétséget kizárólag az Amerikai Egyesült Államokban ért el (remélni is alig merem, hogy mi is átélhetünk hasonló élményeket pályafutásunk soán). A 70-es 80-as években amerika csocsó lázban égett, ha nem tudnánk elképzelni ez, hogy nézett ki abban az időben, itt van pár TÉNY az akkori versenyekről:
– minimum húszezer dollár összdíjazású versenyeket szerveztek, melyeket tízezres tömegek követtek
– nem csak a díjazás volt ösztönző, alkalmanként egy Porshe-t vagy egy Corvette-t is kisorsoltak egy versenyen
– az egyik legnagyobb (250 ezer dolláros) verseny sorozatot 32 városban szervezte egy montanai bártulajdonos és lelkes csocsójátékos, E. Lee Peppard (saját asztalt is gyárttatott, Tournament Soccer Table néven)
– a csocsó akkori csúcspontja talán az 1978-as Nemzetközi Tournament Soccer Bajnokság (ITSC), melynek összdíjazása egymillió dollár volt
– nem utolsó sorban film is készült a csocsórol ’Longshot’ címmel az egész estés film 1981-ben debütált, melyet Los Angelesben forgattak.

Remélem tudtam nektek ismét pár újdonsággal, érdekességgel szolgálni és nagy érdeklődésel olvastátok ezt a néhány sort. Találkozunk hamarosan 😉


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük